🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > márkfalvi Szent Anna-főoltár
következő 🡲

márkfalvi Szent Anna-főoltár, 1517: a 16. sz. eleji turóci művészet egyik legjelentősebb emléke. - Az érett reneszánsz terméke. Díszítőfaragványai reneszánsz elemekkel komponáltak, csupán figuráin érződik még a gótika öröksége. Szobrai a korábbi turóci stílust követik, erre vallanak a kerek, telt, bájos vonású arcformák, az élesebb drapériaékek, -háromszögek. - Az oltárszekrény körül 2-2 táblaképen Szt Joachim és Anna, Borbála, majd István és László kir., Szt Kozma és Damján, Aslamizsnás Szt János és Márton, Szt Imre hg. és Henrik. A predellán Anna harmadmagával és a donátor házaspár.  **

Radocsay 1955: 387; 1967:124.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.